Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


El Camino - 0. : Kiutazás 2. nap

Május 30. Hétfő

 

Rosszul aludtam és nem túl sokat, hamar felébredtem. A srác mellettem szerencsére szintén korán kelt, hamarosan elült mellőlem egy üres dupla helyre, így már én is kényelmesebbre vehettem a figurát. Először is elmentem a mosdóba, feltérképezni. Sajnos nem ért meglepetés, pont olyan volt, mint otthon. Később, miután már lepecáztam a zsákom a poggyásztartóról, ismét visszatértem, amennyire tudtam, rendbe szedtem magam, és a pulcsim alá felvettem az aláöltöző felsőm. Máris sokkal jobban éreztem magam. 

Bayonne igazi helyes kis város, kész öröm volt a megérkezés. Pisilni akartam, finom kávét akartam, és valami ételt, bár a kaja érdekelt akkor legkevésbé. 

Rövid sétát tettünk, a másik vonathoz még bőven volt időnk, így megszavaztuk a kávét. Találtunk egy szimpatikus helyet, ahol isteni hosszú kávét ittam, - és akkor még nem tudtam, hogy ez mekkora szó lesz az úton. Itt már feltűntek hátizsákos emberkék, Erika lelkesen buencamino-zott nekik, és az egyik hölggyel, aki ha jól emlékszem, talán ausztrál volt, a bloggerünk szóba is elegyedett. Irigyeltem az angoltudása miatt, bevallom, de azzal vigasztaltam magam, ha sikerül átállítani az agyam, a minimalista szókincsem, na meg a perfekt mutogatásom (na jó, elsősorban erre tudtam hagyatkozni) azért elég lesz. Ha meg nem, na bumm, legfeljebb majd nem fogok társalogni. Gyorsan vettem képeslapot, és elindultunk. A várost átszeli egy híd, kicsit mentünk is rajta, de hideg szél fújt, még mindig borult volt az idő, így megegyeztünk, ne távolodjunk el az állomástól, elég néhány kép. 

20160530_083728--648-x-486-.jpg    20160530_090653--648-x-486-.jpg

20160530_101551--648-x-486-.jpg

A vonatnál a kassza még zárva volt, de gépből is lehetett jegyet vásárolni. Úgy döntöttem, nem költök készpénzt, megvettem a jegyem kártyával. Amikor kiírták a vonatunkat, szóltam a lányoknak, és figyelmeztettem őket, ne felejtsék el a jegyet lekezelni. Ezt sok helyen olvastam, amikor még otthon információt gyűjtöttem, és elég egyértelműen jelezték is a peron előtt (értsd : felirat+nyíl). A blogger erre rám pirított, hogy nem igaz, hogy nem tudok várni! ő erről nem tud, majd elmegy és rákérdez. Dehogynem tudok, csak nem akarok. Egyértelműen ott van jelezve is, kiírva is. Lekezeltem a jegyem, és szépen felszálltam. A lányok is jöttek egy perc múlva, és persze, a jegyet le kellett kezelni. 

A vonat egyébként nagyon aranyos, nekem abszolút tetszett. Meglepően tágas belül, és kifejezetten kényelmes is. Ahogy elindultunk, gyorsan javult az idő, és a táj is egyre szebb lett. Saint Jean Pied de Port-nál jó páran leszálltak velünk, egyértelműen kezdett minket körbelengeni a camino szele.

20160530_114952--648-x-486-.jpg

Minden hátizsákos egy irányba tartott, nem is volt kérdés, a zarándokiroda a cél. Oda egy nagyon meredek, macskaköves utcán kellett felmenni, amire bevallom, nem számítottam. A bakancsom marhára csúszik a vizes kövön, paráztam rendesen. Nem vagyok amúgy egy félős típus, csak már négy csúnya esésem is volt, és két évvel korábban leestem egy lépcsőn, komoly sérüléseket szereztem a meglévő porcleválásom mellé. Persze, mivel rengeteg eszem van, nem feküdtem 3 hétig, ahogy az orvos mondta, hanem négy nappal később már vezettem. Aztán egész éjjel, és még hetekig szinte üvöltöttem a fájdalomtól... ezt csak azért mesélem el, ha valaki hasonló sérülésekkel indulna az útra, az tanuljon az én hibámból. Ki kell kezeltetni minden lábsérülést, porcleválást, szakadást, húzódást, mert amit én heteken át kiálltam, azt az ellenségemnek sem biztos, hogy kívánnám.

20160530_165543--486-x-648-.jpg

Az iroda nagyon helyes, többen dolgoznak a zarándok útlevél kiadásán, így nem kell sokat várni. Maga az ügyintézés alig pár perc. Kapott mindenki egy egész francia útra szóló szálláslistát, ennek a részletessége nagyon jól jött végig; és a városról térképet. Kagylót egy euró adományért lehet venni egy nagy dobozból, én kettőt vásároltam, egyet a zsákomra, egyet pedig ajándékba a lányomnak. (Az is egész úton velem volt, nem tört el, így az ő kagylója is teljes értékű camino-t megjárt kagyló lett.) Azt írtam, felfelé paráztam az utcában, hát, lefelé majd' becsináltam. Nagyon csúszott a bakim, én meg végtelenül balek vagyok, nem lett volna csoda, ha még el sem indulok, de dobok egy hátast - végül cammogva, sérülésmentesen leértem. 

A bloggerünk mutatta az utat, és elvitt minket arra a szállásra, amit már ismert, és foglalt helyet nekünk. Teljesen jó kis szállás volt, alul egy bár, és az emeleten található a tágas, közös háló. A pincérlány egyedül szolgált ki, várnunk kellett, és kellően undok is volt, de itt már lelkesen ücsörögtünk, és mini ünnepet csaptunk a megérkezés örömére. 

20160530_172930--648-x-486-.jpg

 

 

 

 

 

 

20160530_131103--648-x-486-.jpg

Később, miután a vendégek távoztak, a pincér is kedvesebb lett, felkísért minket, és mindent elmagyarázott. 

Letusoltunk, mostunk, közben érkezett egy idősebb francia hölgy, akivel nemigen tudtunk beszélni, majd sétálni mentünk. Nem vittük túlzásba, a főutat jártuk be. Ez a város nagyon szép, hangulatos, érdemes itt kezdenie annak, aki bírja a hegyi utat!

20160530_165730--648-x-486-.jpg

Egy kisboltban végre sikerült táplálékot szereznem, bagett, tejes kifli - az a tartós, zacskós fajta -, egy kis dobozos vaj, ementáli és lapka sajt ugrott a kosaramba. (Másoknak ígértem, így körbenéztem: közepes méretű bolt volt, de akadt diabetikus és gluténmentes termék is. Mondjuk a francia oldalon erre számítottam is, a spanyol inkább a kérdéses. Ott a nagyobb helyeken szintén kapható mindenféle, a kisebb boltok olyanok, mint otthon, vagy akad valami speciális étel, vagy nem, teljesen rapszodikus.)

A szállásra visszatérve leültünk a belső teraszon enni és beszélgetni. Közben még érkezett néhány zarándok, akadt, akivel társalogtunk egy keveset, végül hamar este lett, mi is pakolásztunk még és lassan lefeküdtünk. Alvás előtt kiosontam az erkélyre - bárhol járok, mindig felnézek este a csillagos égre. Most vegyes érzéseim voltak, sok minden kavargott bennem. Az utca sötétbe borult, de a táj nagyon tetszett.

Bementem, lefeküdtem, és szinte el sem hittem... holnaptól camino.

20160530_215528--648-x-486-.jpg

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.